Több mint 60 éve nincs valódi együttállás a Ferencvárosnál. Vezetőség, játékosok, szurkolók. A Club harmonikus működéséhez ennek a hármasnak úgy kell egymásra támaszkodnia, mint a három EEE betűnek a címerben. A diktatúra rendszerei a legnagyobb kárt a vezetőségben okozták. Ott volt a legkönnyebb, csak le kellett váltani személyeket és sajátokat a helyükre tenni. Játékosokat is lehetett erővel elvinni a csapattól, de ez már nehezebb volt. Mindig jöttek az újak, akik a Fradiért akartak játszani. És ebben a sorrendben a szurkolókat volt a legnehezebb megtörni.
A baj az, hogy a rendszerváltozás után a folyamatok nem álltak le. Ma ott tartunk, hogy már a szurkolói bázist is elérte az a hanyatlási folyamat, amely az egyesülettel kezdődött. Csökkenő lelkesedés, egyre nagyobb közöny. A Ferencváros akkor lesz újra kerek egész, ha vezetői, játékosai és szurkolói egymásra támaszkodnak. Nem lehet hosszútávon úgy élnie a Clubnak, hogy nincs fradista vezetése. Azért nem, mert a másik két elem, a játékosok és a szurkolók már nem bírják el ezt a terhet. Nehéz időkben muszáj kitartani. De az mégsem járja, hogy negyven év szocialista irányítás után, az azt követő 20 évben sem történt érdemi változás. Eljött az idő, hogy végre a mindenkori vezetőség tegyen a Clubért, a csapatért, a szurkolókért. Nem olyan fájdalmas dolog ám ez. Ha végre csapatnak és szurkolónak csak azzal kell foglalkoznia, ami valójában a dolga, akkor még szép jövő elé is nézhetnénk. Most már ez kell, hogy legyen a minimum. Fradista vezetést a Club elnökségében és a szakosztályoknál. Igen, a focinál is. A gazdasági felelősség és érdekek nem kell, hogy kizárják az érzelmeket. Ész és szív tud együttműködni. Ez nem vágy. Legalábbis elsősorban nem az. Gyökeres, mélyreható változás nélkül nem lehet bírni az egyre nehezedő terheket. Ugyanis ebben a nyomásban őrlődünk évtizedek óta. Közben pedig egyre fogy a legstabilabb pillér, az, akire mindig lehet számítani, a szurkoló.
Úgy tűnik, most újra fordul a Fradi szekere. Ennek a fordulásnak azonban most már csak egy iránya lehet. Aki a Ferencváros nevében tesz és beszél, nem farolhat ki eztán. Egy újabb sunyi átverést, kiskapuzást, pillanatnyi tűzoltást ez a Club nem fog túlélni. Ideje, hogy néhányan a Fradi elé álljanak, és ne csak mindig mi álljunk mögötte. Aki vállalja a felelősséget, hogy az élre áll, az húzza is a szekeret. Úgy ahogy az egykor természetes volt. Ha valaki elől húzza a szekeret és végre leveszi a teher saját (!) részét, akkor olyan támogatást fog kapni alulról, amit már régen tapasztalt ez az ország.
Nincs már helye félmegoldásoknak. Azoknak köszönhetjük, hogy egyáltalán eljutottunk idáig. Fradista vezetőség, csapat, szurkolók. Ez legyen az alap. Ez legyen a Ferencváros!
